IGNÁCZ Rózsa
A VÁDLOTT
Az önéletrajzi ihletésű regény, a Rákosi-diktatúra legkeményebb éveiben, "fiókregényként született", mert 1947 után "irredenta-klerikális" nézetei miatt Ignácz Rózsa hallgatásra kényszerült.
A dunapentelei szocialista várost építő munkatáborban, hét, előéletében nagyon is különböző ember sorsa fonódott össze. Dr. Dániel Ferenc író és filozófus, gyenge testalkata miatt nehezen bírta a kemény fizikai munkát, ám lelkében ő a legerősebb. Koltay Ákos szintén íróember, ő baloldali nézetei miatt járta meg a mauthauseni haláltábor poklát, és amikor azt hitte, ennél rosszabb már nem jöhet az életében, hazatérve internálták Dunapentelére. Tornyos Bertalan keménykötésű kulákember, aki csekélyke vagyonát kemény munkával szerezte, ám a Rákosi-rendszer ezt nem nézte jó szemmel, és őt is otthona elhagyására kényszerítette. Gulyás Gyula a "púposnak" becézett kisiparos asztalos, régi "szocdem", aki nézetei miatt, a háború előtt már Horthy börtöneit is megjárta, ebben a megváltozott, feje tetejére állított világban végképp nem érti, hogy mi történik körülötte, és miért kell az új rendszerben is ilyen nyomorultul élnie. Kérges, agyondolgozott kezével Kovács Ákos elbeszéléseit igyekszik papírra vetni. Kaszás Nagy István módos parasztként került a brigádba, valamint Boriska, a kis parasztlány is, akit forró vére egyre csak hevít a férfiak után. A brigád hetedik tagja Hanna grófnő, az olasz származású férjét elveszített özvegyasszony, aki legalább fiát, Konrádot biztonságban tudhatja Olaszországban. Amikor a hét ember véd- és dacszövetséget köt, mindannyiukat Nagykanizsára viszik át egy másik munkatáborba, ahol Dániel Ferenc kivételével megfogalmazódik bennük a disszidálás lehetősége. A kis csapat széthullik, mert a hat ember nekivág a bizonytalan jövőnek, hogy végleg maga mögött hagyja azt a hazát, amely kifosztotta, cserbenhagyta őket. Ignácz Rózsa kitűnő jellemrajzokat ad szereplőiről, és remekül ábrázolja a kort, melyben a történet játszódik. „A vádlott szinte "kötelező olvasmány" mindenki számára, aki gyermek volt 1956-ban, vagy a forradalom után született, és csak elbeszélésekből ismeri azt a fizikai és lelki terrort, ami hazánkat az 1956-os robbanáshoz vezette” - ajánlható a szerző fiának, Makkai Ádám Amerikában élő nyelvésznek a kötethez írt meleghangú előszavával a - lebilincselően szép regény.
Legeza Ilona