Orwell: Ezerkilencszáznyolcvannégy
Egy könyv internetes elérhetősége és az aktuális politika
Előzmény: Orwell regényének szövege váratlanul eltűnt a Magyar Elektronikus Könyvtár állományából. Az előzmény előzménye: egy politológus párhuzamot fedezett fel a magyar kormány gyalázatos gyűlöletkampánya és a regényben leírt módszer között, egy párt pedig közösségi oldalán ajánlotta a szerintük aktuálissá vált könyv olvasását, megadva az online szöveg elérhetőségét. Az e-könyv eltüntetésére a sajtó felfigyelt, az illetékesek szerzői jogokra hivatkoztak. További részletek lentebb, de előbb:
Találkozásom az 1984-gyel
Szerencsésnek mondhatom magam annyiban, hogy eszmélésemben világirodalmi alapművek segítettek. George Orwell látnoki utópiáját nem sokkal megjelenése után olvastam. Pontosabban, miután az Európa kiadó 1989-ben megjelentette. (Volt egy korábbi kiadása 1984-ben, de az nem került a kezembe, az is lehet, hogy az félig-meddig szamizdat könyv volt – de legalábbis Kárpátaljára nem jutott el.).
Itt azt kellene írnom, hogy milyen nagy hatással volt rám, ami persze részben – nagy részben – igaz is, de mégsem teljesen. Akkoriban már egyfelől szinte dömpingje volt a korábban hozzáférhetetlen műveknek, másfelől az események túlléptek az élményen, és a nyakunkba szakadt rendszerváltás történései érdekesebbek lettek az irodalomnál, úgyhogy a 1984 akkor számomra kicsit beleveszett az idő sodrásába.
De persze élvezettel olvastam, a diktatúra természetrajzáról sokat megtudtam belőle, de esztétikai élménynek nem volt akkora, mint – maradva az utópiáknál – évekkel korábban Szathmári Sándor zseniális Kazohiniája vagy akár Lackó Géza Holdbeli Dávid-ja. Ezek sokkal áttételesebb, finomabb irodalmi struktúrákat és érzékeltetési, átéltetési, láttatási módszereket alkalmazó művek voltak a szememben, míg az 1984 nekem túl nyers és túl direkt volt – persze egészen más akusztikája lehetett keletkezése évtizedében vagy a hidegháború idején, akkor más érzés lehetett olvasni – mondjuk épp egy diktatúrával sújtott orszgában. Ám 1989-ben én már nem nagyon akartam magam a diktatúra szörnyűségeivel riogatni, napról napra szabadabbnak éreztem magam, meg is írtam Peresztrojkácska c. esszémet, megelőlegezve a Szovjetunió széthullását.
Ezzel együtt Orwell regénye „természetesen” remekmű és megbecsült helyet kapott mind értékrendemben, mind könyvespolcunkon, és ezen a padlástér gyakori beázása sem ronthatott. Az idő múlása pedig az elmúlt években még magasabbra emelte ázsióját.
Amióta nyilvánvaló, hogy Magyarországon a rendszerváltást követő két évtizeden épphogy meggyökeresedni látszó demokráciát és szabadságot Orbán Viktor és bűnbandája alapjaiban kérdőjelezi meg és teszi tönkre, azóta elég sokan és sokszor emlegették az 1984-et: lám, az orwelliekre emlékeztető társadalmi viszonyok vannak kialakulóban.
A gyalázatos, a náci propaganda legvisszataszítóbb hagyományait időző plakátkampányról is sokaknak éppen ez a mű jutott eszébe. Egy sok hívet és még több érdeklődőt maga mögött tudó új párt nyilvános közösségi oldalán épp ennek a műnek az olvasását ajánlva megadta annak online elérhetőségét a Magyar Elektronikus Könyvtárban. Valahogy felfigyelhetett erre a kiadó (észrevette egy emberük vagy megsúgták nekik) és homlokukra csaptak: de hát ennek a műnek a digitális terjesztése jogtalan! Le is szedették a MEK webfelületéről.
Ez a hirtelen támadt buzgóság rossz érzeteket keltett. A Nagy Testvér mintájára működő hatalmi apparátus információtiltásához, cenzúrájához hasonlítani a történteket persze túlzás, az online könyv eltüntetése az elektronikus könyvtárból voltaképp jogszerű volt – de hogy cirka tizenöt év után éppen most lett ilyen sürgős a töröltetés, az a kiadó részéről azért felveti az buzgó szervilizmus gyanúját.
Ám az internet világa nem kifejezetten a szerzői jogok messzemenő betartásáról szól.
Íme:
A lementés a Google tározójából történt, amely pár napig még őrzi az eltüntetett oldalakat.
Kulcsszavak Google-kereséshez: hhrf bdk blog, közélet, második nyilvánosság, internet, web optimalizálás, politika, george orwell regénye, 1984, hangos könyv letöltés ingyen, online hallgatás, download
Ha valaki nem ismerne, a MEK egy remek felulet, rengeteg szepirodalmi szoveget lehet itt elerni, igazi aranybanya az irodalmat kedvelok szamara. Eddig megtalalhato volt itt Orwell ket regenyenek magyar forditasa is, ezek tuntek el valamikor hetfo-kedd kornyeken.
Sok nyelvre leforditottak; magyarul eloszor a „Magyar Oktober” Szabadsajto adta ki Antal Gyorgy forditasaban, 1984-ben, majd Szijgyarto Laszlo forditasaban az Europa Konyvkiado 1989-ben. Am ha elovesszuk nem is tul regi tortenelmi tapasztalataink emlekeit, es a ma is boven tenyeszo diktaturakrol szerzett tudasunkat, mindjart kiderul, hogy Orwell joslata minden apro reszleteben bevalt.