A tömeg és a súly

Tömeg és súly a fizikában

Súly és tömeg, tömeg és súly siralmas megkülönböztethetetlensége. Sokak számára itt szakad el a szál. Út, idő, sebesség, gyorsulás – még rendben is lenne. De a kinetika után jön a dinamika. Az erők. Mi az, hogy a súly az erő. Nehogy már egy nehéz kő erő legyen. Vagy egy zsák cement. Az súly. Ennél is képtelenebb dolog, hogy a tömeg pedig a tehetetlenség mértéke. Na ne. És hogy a súly az nem kiló. A kiló az tömeg és kilogramm az úri neve. A súly meg newton. És úgy keletkezik, ha a tömeget szorozzuk a gyorsulással. Marhaság. Egy zsák cement 30 kiló. Ez a súlya és nem kell semmivel szorozni. Aki mást mond, szamár. Vagy fizikatanár az iskolában.

Amikor az SMS-ben küldött üzenetében tanítványom azt kérte, ezt magyarázzam el, azt válaszoltam: haladjunk sorban. Azt már első óráink során felmérhettem, tanítványomat bizony nem véletlenül húzták el a felvételi vizsgán, őszintén szólva még azon is csodálkoztam, miként tudott e tárgyból leérettségizni. Teljesen hiányzott nála az a fajta gondolkodásmód, ami ehhez a tudományághoz szükséges. Az egzakt ismeretek iránti elfogódottságomban már-már úgy láttam, hogy a valóságérzékelése is hiányos, mivel egy aláhulló golyóban, lejtőn csúszó téglában, kilőtt lövedékben képtelen meglátni a fizikai testet és képtelen azon nagyszerűségükben érzékelni és megfejteni az erő, a tömeg, a sebesség, a gyorsulás, az idő és a megtett út összefüggéseit. Első feladatomul tehát azt tűztem ki, hogy megszerettetem vele a fizikát. De semmire sem mentem, hiába áradoztam arról, mi felemelő érzés, ha a konkrét helyzetekből levonható általános törvények révén átéljük a világ megragadhatóságát és lépéseket tehetünk az emberi megismerés göröngyös, ám gyönyörű útján. Megnyesegettem hát az ambícióimat, amíg magyaráztam, nem is volt semmi baj: általában tudta követni a leíró részeket, ha visszakérdeztem, értelmezve felmondta a hallottakat, nem volt nagyobb gondja a matematikai apparátus használatával sem. Mégis menni fog ez, gondoltam elégedetten. Ám amikor a következő alkalommal tovább akartam lépni, kiderült, hogy az előző óráink anyagát tökéletesen elfelejtette. Kezdhettem hát elölről az egészet, miután SMSek tömegét váltottuk időpont-egyeztetés gyanánt.

Hogy ne kelljen folyton a korábbiakra visszatérnem, házi feladatul szabtam számára, hogy amit vasárnap átadok, azt hét közben a könyvből bebiflázza. De ehhez nemigen fűlött a foga, a következő héten rossz diákként – de bájos mosolyát és nőiségének egyéb kellékeit felhasználva – sorolta a kifogásait és kibúvóit, miért nem tanult meg egy betűt sem a feladott leckéből. Nem tudtam rá haragudni, de elsiklani sem akartam a történtek felett: ahelyett, hogy nagyvonalúan továbbléptem volna az anyagban, örökösen visszakanyarodtam a már átrágott témákhoz. Addig nem zárhatjuk le a mechanikát, makacsoltam meg magam, amíg meg nem tanulja egyszer s mindenkorra, mi a különbség a tömeg és a súly között.

– Mindennek van tömege, de aminek hatalmas tömege van, az is lehet súlytalan – magyaráztam.

– De ha küldök egy SMS-t, hogy nem akarok több magánórát fizikából, akkor a Google optimalizált weboldalról küldött SMS tömege semmi, a súlya viszont elég nagy a maga anyagi helyzetének alakulásában – vigyorogta utolsó találkozásunkkor.


Legutóbbi PR-cikkek ezen a portálon

Honlap Google optimalizálás, tanácsadás

 

“A tömeg és a súly” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Azonos tomegu testek kulonbozo erossegu gravitacios terekben kulonbozo sulyuak, mert a testre hato gravitacios erot a test kozvetiti a kornyezetenek, es ez adja altalaban a test sulyat. A szabvanyos suly a test tomegenek es a nehezsegi gyorsulas konvencionalis valodi ertekenek szorzata.

    Válasz

Hozzászólás a(z) Virtual Private Servers bejegyzéshez Válasz megszakítása