Kezelés: Cognitive behavioral therapy
Meghatározása szerint a kognitív viselkedési terápia (Cognitive behavioral therapy = CBT) a pszichoterápia egyik legszélesebb körben alkalmazott és legjobban tanulmányozott formája. Két terápiás megközelítést ötvöz: a kognitív terápiát és a viselkedésterápiát.
Az alkalmazott kezelési módszert attól függ, hogy melyik problémát, mely betegséget vagy rendellenességet szeretne a pszichoterapeuta meggyógyítani. A terápia alapvető kiindulási pontja azonban mindig ugyanaz: a különböző helyzetekben mit gondol a beteg, hogyan viselkedik és milyen érzéseket vált ki benne az adott szituáció.
Mi a kognitív viselkedésterápia?
A kognitív kifejezés a latin cognoscere kifejezésből származik, és azt jelenti: felismerni. A kognitív viselkedésterápia az ember gondolatainak, attitűdjeinek és elvárásainak megismerésére irányul, célja a téves és szorongés kiváltó vélekedések azonosítása, majd feloldása.
Egy téves gondolkodási minta például az, hogy azonnal negatív következtetést vonunk le egy eseményből, általánosítjuk a következtetést és más helyzetekre is kierjesztjük. Az általánosító gondolkodási mintákat a pszichológiában túlgenerizációnak nevezik. Egy másik gondolkodási hiba a katasztrófa-érzés: valami zavaró esemény történik, és azonnal eltúlzott aggodalmak szállják meg a beteget, katasztrófaveszélyt vizionál.
Az ilyen gondolkodási minták néha önbeteljesítő próféciákká válnak, és megnehezítik az érintettek életét, aki maga segíti elő a bekövetkezést, majd önigazolásként tartja számon.
A kognitív terápia segítségével azonban megtanulható a helytelen gondolati mintáknak valósághűbb és kevésbé káros gondolatokkal való helyettesítése. A CBT segíti a tisztább helyzetmegítélést és a saját gondolataink jobb irányítását.
Az emberi viselkedés tanult képesség
A tudományos kutatási eredményekkel igazolt kognitív viselkedésterápia eredete a behaviorizmus pszichológiai irányzatán alapszik. Ez az elmélet feltételezi, hogy az emberi viselkedés tanult képesség, ezért megváltoztatható vagy újra megtanulható – más eredménnyel. A viselkedési terápia annak kiderítésére irányul, hogy vannak-e bizonyos viselkedések, amelyek megnehezítik a beteg életét, súlyosbítják a problémáit. A második lépés az ilyen viselkedés megváltoztatása, gyakorlati felülírása.
