Balla D. Károly első regénye
Pontosabban: elsőként megjelent. Az Élted volt regénye c. posztmodern alkotás komplex szövegén Balla D. Károly 1996 őszén (közvetlenül a Szembesülés első lezárása és kiadóba küldése után) kezdett odaadással dolgozni, erről 1996. decemberi naplójában tesz röpke említést. 1997 márciusban be is fejezte, így a regény cirka négy hónap alatt készült el. Kiadási körülményei eléggé sajátosak, szépirodalmat ritkán gondozó, nem szokványos kiadó műhely vállalta megjelentetését. Ez a műhely a Basel székhelyű Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem lektori részlege volt, amely Balla Bálint berlini szociológus vezetése alatt állt (a szerzővel csak névrokonok). Sajátos tény, hogy a tradíciókhoz erősen ragaszkodó, akár konzervatívnak is mondható szellemi műhely elsőre igent mondott egy virtigli posztmodern trükkregényre. További részletek, érdekességek: Egy önmagát mintázó torzó volt az élted
Regényt írni nagyjából lehetetlen
Azt hinnénk, nincs nagyobb öröm s nagyobb gyötrelem, mint elkezdeni egy könyvet. Akár megelőzi hosszas készülődés, akár nem: a kezdés gesztusa, gondolnánk, felülmúlhatatlan. Az olvasó számára is; írónak meg kiváltképp. A rossz indítás ugyanis mindent elronthat, egy jól eltalált kezdő mondat viszont lendületet adhat, akár ezer oldalakra szólót.
Ám mégis: a kezdésnél akad izgatóbb, felkavaróbb, katartikusabb mozzanat: az abbahagyásé. Nem, ne a jól kigondolt lezárásra gondoljunk: abban nincs semmi különös, annál is kevésbé, mert érdemlegesen befejezni, beláthatjuk, egyetlen művet sem lehet. Az alkotónak alig van választási lehetősége: a happy end vagy a szomorú vég túl olcsó megoldás, ami meg a kettő között adódna, az épp semlegességében érdektelen; az így vagy úgy elkötött szálak mozdulatlanná béklyózzák a könyv még élő energiáit, az esetleg szándékosan nyitva hagyott kérdések pedig, mutatja a tapasztalat, inkább idegesítőek, semmint izgatóak. Marad még megoldásként az utolsó sorokra tartogatott váratlan fordulat, amely azonban ritkán sül el jól; gyakrabban sehogy, de leginkább rosszul: amit nem sikerült száz oldalakon színéről visszájára, fonákjáról egyik s másik oldalára jól megforgatni, azon egy schlusspoénnak szánt svédcsavar nem sokat segíthet. A nyárson rosszul forgatott grillcsirkét sem lehet az utolsó pillanatban egy kézigránáttal ehetővé sütni. Bárhogy is tesz tehát az író: a lezárás aktusa az írásmű halálát jelenti.
Regénynek megkegyelmezni csak sorozatos abbahagyással lehet.
Nos, ez itt éppen egy ilyen, egy életben hagyott regény.
(1997)
http://ungparty.net/blog/2018/08/30/20-eve-jelent-meg-az-elted-volt-regenye/
Felújítottam néhány régi weboldalamat; ezek eredetileg egy nagyon fapados rendszerben készültek: nehézkes a navigálás, a Google alig lát valamit a szövegekből a keretes konstrukció miatt. A legtöbb helyen sok elavult link szerepelt, ezeket töröltem, illetve újakat tettem fel. A könyvtár-rendszerben is voltak üres szintek, ide betettem egy-egy index file-t, és persze ezekre tartalmat is el kellett helyeznem. Így lett például egy új könyves oldalam az eddig üres http://hhrf.org/ungbereg/konyv/ könyvtárban.
Mivel pedig könyveim többségének van saját weblapja az interneten, ezt az utólag betűzött szájtot az Élted volt regénye című opuszomnak szántam. A könyvet bemutató szövegek írása közben jöttem rá arra, hogy valószínűleg ennek a regénynek a megírása volt legnagyobb írói élményem. Kagyarítottam is belőle egy posztot.
…látszólag egy regény megírásának pontos algoritmusa, ugyanakkor egyáltalán nem alkalmas arra, amire valónak látszik. Illetve nem is látszik, merthogy valahol a szöveg funkcionális pontján le is leplezi magát.A minap arról beszélgettünk Évával, milyen élményeink fűződnek az írói munkához.…
Vagyis irodalmi muben csakis az onmagara figyelo nyelv, onmagara figyelo „irodalom” altal kepzodhet meg az elet, de ha csakis az irodalom kepzodik meg, edeskeves kepzodik meg az eletbol. Orvosolni azzal probalta, hogy Akos regenye voltakepp nem mas, mint maga az Elted volt regenye – ez azonban Balla D. Karoly Elted volt regenye cimu regenye felol nezve mar nem igaz.