Magyarul beszélő magyarok
NOL • Balla D. Károly • 2005. december 5.
A megosztottság leglátványosabban a két szemben álló helyi magyar érdekvédelmi szervezethez (KMKSZ, UMDSZ) való kötődésben és/vagy elutasításban mutatkozik meg. Kis honunkban gyakorlatilag ma minden magyar vagy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez, vagy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez húz, jó esetben ez csak a szimpátiai vagy antipátia szintjén mutatkozik meg, rosszabbik esetben azonban harcos pártkatonákat látunk egymásra naponta fenekedni. Ahogy Magyarországon is, az egyik vagy másik szervezethez vagy most alakult pártjaikhoz való szorosabb vagy lazább kötődés nem csupán ideológiai, politikai és érdekellentéteket jelent, hanem sajnos azt is, hogy az egyes oldalak a másikkal szemben kölcsönösen súlyos morális ítéleteket is megfogalmaznak. A kérdés nem úgy vetődik fel, hogy te ilyen nézeteket vallasz, én meg olyanokat, hanem hogy én becsületes magyar ember vagyok, te pedig becstelen, aljas, tolvaj, önző, áruló – és persze magyarnak sem igazi.
Mindezt megkavarja a két szervezetnek, illetve az egyes személyeknek az ukrajnai belpolitikai erőkkel, pártokkal szembeni szimpátiája és/vagy elutasítása, őszinte vagy kényszerű szövetsége. Az ukrajnai politika struktúrája sokban eltér a magyarországitól, a kettéosztottságot sok speciális tényező jellemzi. (A nyugati orientációt Ukrajnában például nem a bal-, hanem a jobboldal reprezentálja.) Ugyanígy bonyolítja a helyzetet a magyarsághoz, a magyar nemzet egységéhez és ennek politikai attribútumaihoz való viszony. Míg Magyarországon egyértelmű, hogy melyik oldal lobogtatja látványosabban a trikolórt, melyik tüntet a kokárdával, melyik jön elő turullal, Szent Koronával, tizenötmillióval, melyik áll ki harcosan státustörvény, kettős állampolgárság mellett, addig ez Kárpátalján korántsem ilyen egyértelmű, a nemzeti jelleg hangsúlyozása és túlhangsúlyozása mindkét oldalra szinte egyforma mértékben jellemző. Mást ne mondjak: az egyértelműen balos UMDSZ honlapjának bal felső sarkában éppenséggel egy turul látható, az érdekkörükbe tartozó Kárpáti Igaz Szó online-változatának a fejléce sem lehetne a mostaninál piros-fehér-zöldebb.
És most újabb svédcsavarra lehettünk figyelmesek.
A másik fél magyarságának a megkérdőjelezésére eddig csak a Fidesz-barát KMSZ vindikálta magának a jogot. Szóhasználatukban mindennapivá vált, hogy az UMDSZ-pártiakat nemes egyszerűséggel magyarul beszélő szocdemeknek nevezzék. (Lásd például Kovács Miklós KMKSZ-elnök cikkét itt.) A „magyarul beszélő” természetesen nem a filmszinkronra utal, hanem arra, hogy az adott csoporthoz tartozók nem is igazi magyarok, hanem idegenszívűek, potenciális vagy tényleges nemzetárulók.
És míg Magyarországon teljesen világos, melyik fél ragaszt a másikra ilyen címkéket, és hogy ezek a jelzők a másik irányban „nem működnek”, addig Kárpátalján a tegnapi napon megtörtént, hogy a „magyarul beszélő” titulus a balos UMDSZ-hez kötődő Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségi (tehát kollektív véleményt közlő) cikkében leírasson, mégpedig a jobbos KMKSZ és annak elnöke jelzőjeként. Hogy valamivel még fokozzák is a minősítést, használják a „zsoldos csapat” kifejezést is: „Ukrajnában az elnökválasztás végeredményének a kihirdetését követően az első számú hatalompárti magyart Kovács Miklósnak hívják. Mint ahogyan Kovács Miklósnak hívják a Nasa Ukrajina magyarul beszélő zsoldos csapatának a koronázatlan fejedelmét is.” (KISzó, 2005. dec. 3.). (A Nasa Ukrajina a elnökválasztásban győztes Viktor Juscsenko mögött álló párttömörülés, a KMKSZ őmellettük kötelezte el magát tavaly decemberben.)
A két magyar szervezet szószólói tehát kölcsönösen nem tartják egymást igaz magyar embernek, kölcsönösen azt állítják egymásról, hogy valamely, szerintük a magyarság ellen fellépő ukrán párnak a szolgálatában állnak.
Egy politikai erő aligha követhet el nagyobb bűnt, mint hogy a nemzethez való tartozás jogát ideológiai, világnézeti vagy politikai alapon bárkitől is elvitassa.
Ha a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek idáig mégis eljutottak, abban az a szomorú, hogy ezzel a magatartásukkal – ez aligha lehet kétséges – valóban kárt okoznak a kárpátaljai magyarságnak és valóban idegen érdekeknek szolgáltatják ki népcsoportunkat. Nem azért, mert nem magyarok, hanem azért, mert becstelen magyar kirekesztők.