A munkába állás egy relatíve egyszerű folyamat, ha minden körülmény adott munkavállaló és munkáltató oldaláról is. Azonban, ha valahol porszem kerül a gépezetbe, akkor az a munkába állást, vagy a jövőbeni munkát is hátráltathatja. Ennek elkerülésére most összeszedtük azt, amit munkába állás előtt tudni kell, illetve érdemes.
Mindig legyen szerződés!
A legfontosabb, amit minden munkahelyre belépőnek tudnia kell, hogy nincs próbanap, próbahét, sem próbahónap aláírt papírok nélkül. Aki bármilyen munkát végez, már az első naptól írásba foglalt, aláírt munkaszerződéssel kell, hogy rendelkezzen, és be kell hogy legyen jelentve az adóhatósághoz. A bejelentés minden esetben a munkáltató felelőssége, de ha a munkavállaló úgy érzékeli valamely feltétel nem valósul meg, akkor azt mindenképp érdemes jeleznie, nehogy rosszhiszeműség áldozatává váljunk.
Munkáért cserébe fizetség jár
A szerződés szükségessége mellett fontos, hogy nincs munkaviszony fizetés nélkül. A bruttó bér mértéke Magyarországon minden évben meghatározásra kerül. Az úgynevezett minimálbér és a garantált bérminimum összege a legtöbb teljes és részmunkaidős pozíció esetén meghatározza a minimálisan kereshető összeget
A munkaviszony alapvető feltétele
A munkaszerződésnek minimum tartalmaznia kell a felek nevét és adatait, a munkavállaló személyi alapbérét, a betöltendő munkakört. Dátum és aláírás is kell a szerződés végére, és fontos, hogy a szerződés megkötésére valóban jogosult személy írja azt alá a munkáltató részéről. A szerződést két egyforma példányban kell elkészíteni, amelyikből az egyik a munkavállalóé.
Ezeken túl célszerű még beleírni a munkavégzés helyét, a próbaidő időtartamát (maximum 3 hónap), a munkaviszony kezdőnapját és azt, hogy határozott, vagy határozatlan időre szól a munkaszerződés.
A munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül a munkáltató köteles további írásbeli tájékoztatások sorát adni a munkavállalónak, így például a munkaköri leírást, tájékoztatást a napi munkaidőről, a juttatásokról, vagy hogy van e kollektív szerződés a cégnél.
Szünet és szabadság mindenkinek jár!
A napi 6 órát meghaladó munkavégzés során legalább egy 20 perces munkaközi szünet jár, de 9 óra vagy ennél hosszabb munkaidő esetén plusz egy 25 perces szünet is jár. Ezen felül fontos tisztában lenni azzal, hogy az emberi méltósághoz és az egészséghez való jog mindenkit megillet, még a munkában is, ebből következik, hogy WC-re bárki elmehet a munkaközi szüneten kívül is bármikor, amennyiben jelzi főnökének a távollétet, azonban ez a cigaretta szünetre nem vonatkozik
A napi szünet mellett éves szabadság is megillet minden munkavállalót, ennek kezdő mértéke (alapszabadság) 20 nap, amely arányosan jár. Így ha szeptember elsején állunk munkába, idén még 7 nap szabadságra vagyunk jogosultsk. A szabadságot (7 nap kivételével) a munkáltató adja ki, nem pedig a munkavállaló veszi ki, de erről 15 nappal előre kell, hogy értesítsen. Évente legalább egyszer 14 egybefüggő napra kell, hogy kiadják a szabadságot.
Biztonságos munkavégzés feltételei
A munkavédelem fogalma (< itt link volt, de 2023-ban már nem létező weboldalra mutatott) szerint a munkavégzéshez szükséges eszközöknek biztonságosaknak kell lenniük, illetve veszélyes munka esetén a védőfelszereléseket is biztosítani kell (kesztyű, maszk, sisak, munkavédelmi bakancs). A munkahelyen továbbá nem lehet akármilyen meleg vagy hideg, de túl sötét vagy szűk sem lehet a munkaállomás.
A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata a munkáltató által megjelölt munkakörre, munkafeltételekre kell, hogy kiterjedjen. A személyi higiénés alkalmasság vizsgálata a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik.
Biztosítani kell, hogy a munkavállaló a munkakörének, beosztásának, munkafeladatának megfelelő elméleti és gyakorlati munkavédelmi ismereteket elsajátítása és ezeknek az ismereteknek szinten tartására, megújítására, bővítésére és betanulására módja, és lehetősége legyen.
A munkavállaló ezeken kívül jogosult megkövetelni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását. Emellett a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását is.
Munkavállalói kötelezettségek
A fentieken kívül a munkavállalónak azonban kötelezettségei is vannak munkában, amiket az alábbiakban lehet összefoglalni:
Kizárólag a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával végezhet a munkavállaló munkát.
A munkavállaló köteles munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
Az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodnia kell. A munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot kell viselnie.
Összegezve:
A munkába állás, majd a munkavégzés során tehát a munkáltatónak és a munkavállalónak is megvannak a jogai is kötelezettségei, melyek megléte esetén a munkavégzés gördülékenyen zajlódhat, ám azok hiánya esetén panasszal is élhetünk a másik félnél.
